2007. március 30-án  „A jövő elkezdődik?” címmel  műhelybeszélgetést tartott az egyesület a Kondor Béla sétány 3. szám alatt

A Szeretve Tanulni Közhasznú Oktatási Egyesület 2005. óta működik kerületünkben.

Tevékenységük középpontjában az oktatás, a legkorszerűbb pedagógiai eljárások megismerése, az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése, valamint oktatási tudásközpont létrehozása áll.

A Nemzeti Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségek hatékony kiaknázása érdekében a kerület pedagógiai innovációs elképzeléseinek nyilvános, szakmai fórumon történő dialógusát kezdeményezték.

Ez által olyan koordinációs műhelymunka kibontakozását kívánják elősegíteni, amely egyszerre javítja a kerületben az oktatási ellátás minőségjavítását, az esélyegyenlőség elvének érvényesítését és a humánerő-fejlesztési forrásszerzési kapacitás megerősítését, különös tekintettel a megnyíló jelentős európai integrációs pályázati forrásokra.

Ennek a kezdeményezésnek első állomása volt a március 29-én megtartott „A jövő elkezdődik?” című műhelybeszélgetés.

Az eseményt Arató Krisztina (ELTE ÁJK docens) rövid előadása nyitotta meg.

Bevezetőjében egy alapvető szemléletváltás fontosságára hívta fel a figyelmet: bár hajlamosak vagyunk az Európai Unióra úgy gondolni, mint egy tőlünk független, rajtunk kívül álló szervezetre, valójában azonban mi magunk vagyunk az Unió! Így amikor az Unió célkitűzéseiről beszélünk, lényegében a saját irányválasztásunkról esik szó.

Ezt követően összefoglalta, hol tart jelenleg eme célkitűzések megvalósítása: a hosszú tervezési folyamat lezárult, ennek során két alapvető cél került meghatározásra – a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése. Ez utóbbi megvalósítása önmagán túl több szociális, gazdasági és társadalmi problémára nyújthat majd megoldást. Jelenleg a tervezési szakaszban meghatározott feladatok gyakorlati megvalósítása kezdődött el, a pályázatok előkészítése és akciótervek kidolgozása.

Ennek eredményeképpen meghirdetik majd meg a célkitűzéseknek megfelelő pályázatokat.

Jelenleg három, vállalkozás-fejlesztési pályázat van kiírva, melyet várhatóan az év második felében meghirdetett humánerőforrás-fejlesztési pályázatok fognak követni.

Arató Krisztina kiemelte: a hatékony forráslehívás elengedhetetlen feltétele, hogy a térség szereplői tisztában legyenek céljaikkal – nem csak az önkormányzatok, de a civil szervezetek is.

Előadásában hangsúlyozta, hogy az uniós célok megvalósításának kulcskérdése a partnerség fogalma, amely a különböző szereplők együttműködését jelenti.

Ez az együttműködés többféle szinten kell, hogy megvalósuljon: az Unió és tagállamai között, a tagállami kormányzatok és régiók között, valamint a társadalom legszélesebb köreit is szükséges bevonni a döntésekbe.

Sajnos a partnerség és együttműködés a gyakorlatban jelenleg még igen rosszul működik, leginkább csupán egyoldalú információközlések valósulnak meg a kétoldalú párbeszédek helyett. A pályázatok során megfigyelhető, hogy a résztvevők nem kooperálnak, inkább riválist látnak a többi pályázóban semmint együttműködési lehetőséget. Elmondható tehát, hogy a gyakorlatban a partikuláris érdek felülírja a közérdeket.

A partnerség megvalósításához ezen szemléletváltáson túl szükség lenne a civil szervezetek minél jobb felkészültségére is, főleg, mivel jelenleg sajnos igen kevés, leginkább a „vájtfülűek” számára értelmezhető információk hozzáférhetőek.

Előadásának végén Arató Krisztina elmondta, hogy bár a partnerség megvalósítását senki sem kéri rajtunk számon – a kezdetekben még kellett ún. „partnerségi dokumentumot” készíteni -, valójában ez saját, jól felfogott érdekünk, mivel e nélkül a támogatási lehetőségek kihasználásának hatékonysága jelentősen rosszabb.

A műhelybeszélgetés második felében közös eszmecserére került sor, melyben a résztvevők megvitatták a kerület eddigi, illetve jelenleg folyó, a partnerség szellemiségét elősegítő kezdeményezéseket. Így megemlítésre került, hogy a partnerség megvalósításához elengedhetetlen a gyerekek képzése az együttműködésre, az oktatásnak feladata lenne a kooperációs készségek fejlesztése. Erre a kerület oktatásában több iskolában is folyt kísérlet, van, ahol jelenleg is fut ilyen program. Sajnos azonban elmondható, hogy ezen kezdeményezések megvalósítása sok esetben megtorpant, az elért eredmények értékelésére, a tapasztalatok megvitatására, a tanulságok levonására más nem került sor.

A Szeretve Tanulni Egyesület is tett kezdeményezéseket e téren, készült többek között egy tervezet, melynek bevezetése minimális költségek és a meglévő óraszámok mellett lenne megvalósítható. Szintén az egyesület munkáját dicséri néhány, a hatékonyabb forráslehívást elősegítő fordítás is: kb. 10 országot érintő fejlesztési dokumentumot, valamint több, humánerőforrás fejlesztésre szakosodott weboldalt fordítottak le magyarra.

A vita során elhangzott az is, hogy a mostanában aktuális kerületi intézkedési terv előkészítési munkálatai során is szükséges majd szem előtt tartani a partnerség szellemét.

A Szeretve Tanulni Egyesület által meghirdetett műhelysorozat következő eseményére április második felében kerül sor, melynek témája: Oktatás – Kutatás – Fejlesztés: Mozgásterek, kényszerpályák az NFT II és a NAT-revízió tükrében.