- Gyökerei Indiáig nyúlnak vissza.

- Minden cigány mesemondó szabadon építi be meséjébe az

európai és Európán kívüli, elsősorban balkáni kultúrkörből átvett elemeket és fordulatokat, sőt magát a témát is.

- Mesekincsét sajátos szerkezeti, világnézeti, tartalmi és ízlésbeli logikai sajátosság jellemzi.

- A cigány mesék fontos kelléke a kaland.

- A cigányságnál az írásbeliségnek egyáltalán nincs hagyománya.

A kultúra kizárólag orális formában tölti be mind oktató-nevelő, mind szórakoztató funkcióját.

- A cigányok kultúraátadásának leggyakoribb formája a párbeszéd. A cigány közösségben a gyermek közösségi életre nevelése már akkor (születése pillanatában) megkezdődik, amikor még fel sem fogja a körülötte zajló eseményeket.

- A formán belül sok egyéni leleményre, rögtönzésre van lehetőség.

- A régi típusú cigánymesék állandó és fontos szereplője az ördög, a túlvilági szellemek, a kísértetek és démonok. Ezek a szereplők tulajdonképpen a halál utáni élet főszereplői és jelenségei. Ebben (is) realizálható a cigány világnézetnek az ősi indiai hitvilághoz való kapcsolódása. A cigány népmesékben a halottak szelleme következetesen visszatér a túlvilágból. A halott szelleme lehet jó, vagy rosszindulatú.

- A kaland, mint sajátosság, nincs alávetve a mese mondanivalójának.

A cigány mesében halmozottan vannak jelen a kalandos elemek, amelyek végén a főszereplő anélkül győz, hogy ezért a győzelemért bármilyen hőstettet hajtott volna végre.

- Nagy szerepe van a furfangnak, a szellemességnek és a leleménynek. A cigány mesékben vagy azért győz a mesehős,

mert okos, jó ember és leleményes, vagy azért megy csodák sorozatán át, mert a sors így rendelte.

- A meséket temérdek ijesztő démon, boszorkány tündér és kísértet népesíti be, de ezeknek a cigány főhős mindig túljár az eszén.

- A cigány népmesék tele vannak az anyagi világ való elemeivel is.

- A mesék tanulsága általában az, hogy szerencsével be lehet jutni az áhított magasabb rendű világba.