SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK AZ EGYESÜLET HONLAPJÁN
SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK AZ EGYESÜLET HONLAPJÁN
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
EGYESÜLETÜNKRŐL

Címoldal>>

 
A ROMA KULTÚRA
 
NÉPMESÉK

BEÁS ÉS MAGYAR NYELVEN

SZÖGKIRÁLY (MEK)

 

ERDÉLYI CIGÁNY MESÉK

MÁS MESÉK

MESÉK a RomaNet-ről>>

 
ROMA KÖLTŐK
 
PODO
 
NAPTÁR
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Orsós Jakab: Átkozott eperfa...

A település harminc kunyhójával hasonlított a réteken látható vakondtúrásokhoz. A kunyhók mindegyikét nyáron harag zöld gyepen kitaposott gyalogutak kötötték össze. Egyetlen fa vagy bokor sem volt a telepen, így alig hittem a két szememnek, amikor az eperfa, amit ültettem, április végén kizöldellt.

– Ebből csak bajunk lesz – mondogatta az öregebbje, a fiatalok viszont naponta nézegették.

– Milyen színű epret fog majd teremni? – kérdezgették.

Alig volt egy méter magas, de koronáját máris a négy égtáj irányába növesztette. Az első évben nem termett, de a másodikban már vagy harminc szem eper zöldellt a zsenge gallyacskákon. Ahogy észrevettük a parányi terméseket, naponta átkozódtunk; hogy az Isten vegye el a szerencséjét, az Isten vegye el az egészségét annak, aki leveszi ennek a fának a gyümölcsét! Később már anyám is naponta ismételgette. Ezek az átkok akkor hangzottak el, amikor a kunyhók lakói kint tartózkodtak.

Ahogy nőttek a kis gyümölcsök, úgy egyre sűrűbben átkozódott a család. A mindennapi szitkok annyira idegesítették a fa nélküli lakókat, hogy azok meg elkezdték átkozni azt, aki a fát odaültette. Így a szerényen növő fácska teljesen felbolydította az eddig jórészt békés települést. Apám karókat hegyezett ki, és körülbástyázta az egy méternél alig nagyobb fát, melyen már csak néhány szem eper csüngött. Július eleje volt, kezdtek fehéredni a gyümölcsök, családunk mindennap megszámolta a szemeket. Volt eset, hogy valamelyikünk kevesebbet számolt, s ilyenkor anyám lekapta fejéről a napszítta fejkendőjét, és égbekiáltó átkokat szórt a kunyhók felé. Ők megerősítették átkaikkal anyám átkait. A település felnőtt férfiai azt javasolták apámnak, hogy tépje ki az eperfát, mert ha valamelyik gyereke torkosságból megeszi a tiltott gyümölcsöt, az akkor az átkok áldozata lesz. Apám hajthatatlan volt, irigységet sejtett a tanácsok mögött. Kezdtem megbánni, hogy elfogadtam attól az idős paraszttól a fát. Arra is gondoltam, hogy éjjel megkóstolom azt a néhány epret, majd kitépem a helyéről a bajt okozó eperfát. Viszont akkor meg a szüleim a település lakóit fogják gyanítani, átkozni, és az igazságtalan átok az én szüleimet fogja meg – így mérlegeltem a dolgokat –, majd elhessegettem ezt a gondolatot.

– Nem jól átkozódtunk – mondta anyám apámnak.

– Hogyhogy? – kérdezte apám.

– Hát azért, mert nem mondtuk a végén, hogy a mi családunkon kívül – mondta anyám.

– Igazad van – hagyta helyben apám.

– Akkor most mi legyen az eperrel? – kérdezte anyám aggódva.

Reggel mind a nyolcunkat (ennyi volt a család létszáma) figyelmeztetett apánk, hogy az eperfa gyümölcséből senki meg ne próbáljon enni!

– Az átok titeket is megfog, mert nem mondtuk, hogy ez a családunkra nem érvényes – oktatott ki bennünket bűnbánóan apám. Mi szomorúan nézegettük a dagadozó eperszemeket.

Egy korai reggelen a község bírája jelent meg a tanyán, hogy megszemlélje a mellettünk lévő százholdnyi „Úrbéresi” rétet, melyet ez idő tájt szoktak a község gazdáinak kiparcellázni. A bíró megérkezett, deő soha nem köszönt, így a telep lakói leemelt kalappal köszöntötték a jövevényt.

– Ki merészelt erre a községi tulajdonra fát ültetni?! – kérdezte a bíró felháborodva.

– Hát ezek a gyerekek tették, bíró úr – mondogatták bűnbánóan.

– A gyerekekért ti vagytok a felelősek! – mondta a bíró.

– Majd rájuk parancsolunk, hogy kaparják ki – mondta anyám.

– Majd ősszel és a levélhullás után – mondta a bíró kioktatóan.

– Jól van, bíró úr, akkor vesszük ki – mondták többen.

– Milyen kövér szemek – mondta a bíró dicsérően, és kövérkés ujjaival egy szemet levett a fácskáról. Szájához emelte a fehér epret, és foghíjas szájába tette.

– Istenemre mondom: nagyon jóízű – mondta elismerően.

– Hagyjátok meg ezt a fát, ha már a gyerekek ültették – mormogta a bíró nagylelkűen. Majd mintha megszédült volna, szótlanul elindult a réten ágaskodó gémeskút irányába.

A telep lakói sűrű istenáldásokkal búcsúztak tőle.

– Most mitevők legyünk? – kérdezték egymástól a tanya vénjei.

– Talán kiköpte! – jegyezte meg sajnálattal egy idős asszony.

– Majd a halálos óráján – felelte némi kárörömmel egy idősebb férfi.

A bíró hosszú ideig ott kószált a réten, majd a gémeskúthoz érve felrántott egy vödör vizet. A vödröt a kút kávájára emelte, majd néhány lépést a favályú felé oldalazott.

– Már törli a verejtéket magáról, már az átkok a bendőjébe értek. Csak ne itt, a közelünkbe érje az átok! – súgták egymáshoz hajolva. Senki sem okolta a másikat, hiszen az átkok közösek voltak.

– Ha ezen megfogan az átok, úgy a fát, amíg élünk, meghagyjuk – mondta egy középkorú asszony, majd két kezén összekulcsolta az ujjait, s a homlokára téve esküdött: – Az a harminckilenc halottam a sírjában forduljon meg, ha ezt a fát valaha is bántom, de a gyümölcséből sem én, sem a családom nem eszik! Az Isten engem úgy segítsen! Ámen. Ezt a fát az ellenségünknek növesztjük, és a haragosoknak kínáljuk.

A bíró még ott üldögélt a favályú végén, és mereven nézte a hullámzó rétet. A telep lakói az idősek tanácsára behúzódtak a kunyhókba, csak néhány virgonc, meztelen gyerek lármázott az udvaron. Csakhamar őket is beparancsolták, mintha a bírónak csendre lenne szüksége.

– Megfogta... Megfogta... – mondogatták a felnőttek odabent.

– Elindult – suttogták.

– Szédeleg – jegyezte meg némi sajnálattal egy idős asszony.

– Csak hazáig segítse az Isten, hogy az otthonában krepáljon meg! – sóhajtott egy középkorú férfi.

Most már mindenki előkerült a kunyhókból, és szemmel kísérték a bírót, aki már kiért a fehér köves útra. A falu vagy kétszáz méterre lehetett a teleptől, s ezt az utat csaknem egy fél óra alatt tette meg. A telepről a sok szem úgy látta, mintha a falu eleje egy hatalmas szájként elnyelte volna.

A szokásos, évenként megismétlődő, június eleji rétkiosztást aznap délután egy huszonöt méteres mérőszalaggal a település szélén kezdték kimérni. A kimérés úgy történt, hogy a rét északi végét pontosan megmérték, majd a gazdák a hosszanti mezsgyét kitaposták.

Ezen a kitaposáson vitatkozni kezdtek, mert valamennyire mindig beletapostak a szomszédéba.

– A községben huszonnégy gazda van, de a rétkimérésen csak huszonhárom van itt – adta hírül a kunyhókban élők közt a legidősebb férfi. – Akárhogy számolom, csak huszonhárom – ismételgette a kunyhók elé gyülekezőknek.

– Talán a bíró már meg is halt – jegyezte meg egy fiatal suhanc.

– Aztán neked valami hasznod lesz abból? – kérdezte valaki.

– Miket beszéltek?! – válaszolt valaki mérgesen.

Három, úgy másodikos korú gyereket menesztettek, hogy közelebbről számolják meg, hányan vannak a rétkimérésen. Néhány percen belül a menesztett gyerekek huszonhárom emberről adtak számot. A vénebbek elcsendesedtek. A legidősebb javasasszonyt kérték meg, hogy viaszöntéssel mutassa meg: megmarad-e a bíró. Egy három-négy literes öntöttvas lábast tettek a tűzre, majd öklömnyi nagyságú viaszt olvasztottak fel benne.

Mi, gyerekek is, kíváncsian a lábas fölé hajoltunk, hogy meglássuk benne a bíró halálát. A viasz ellepte a lábas fenekét, majd az idős asszony egy félliternyi vizet loccsantott a forró anyagra, s hirtelen lekapta a tűzről.

Félrevonult a lábassal, s ráhajolva valamit elmerülten mormolt. A hang olyan hátborzongató volt, hogy mi, gyerekek nem mertünk az asszony közelébe menni. A mormolás alig tartott három-négy percig, majd szertartásosan kiemelte a viaszt, és körülhordozta a felnőttek előtt.

– Koszorú – kereszt-kereszt, koszorú – mondogatta halkan az idős asszony, majd két kezével gombóc alakúra nyomkodta a viaszt, és bagót kért az egyik férfitól, aki sebtiben a markába kotorta pipájának belső tartalmát. Csend volt, az emberek és asszonyok némán nézték egymás arcát.

– Nem tudnád visszacsinálni? – kérdezte bizonytalanul egy női hang.

– Hová gondoltok?! – kérdezte a javasasszony.

Senki sem szólt. Szótlanul ki-ki a maga kunyhójába bújt.

A javasasszony egyedül maradt. Körülhordozta tekintetét a gyerekseregen, és elindult a falu felé. Egy darabig elkísértük, de szemeivel hazaparancsolt mindnyájunkat.

Naplemente előtt tért vissza, és némán vonult be a kunyhójába. Néhány asszony sietve bebújt a szűk nyílású ajtón, hogy érdeklődjön a bíró felől.

– Megcsináltam neki az öntést! – mondta szomorkásan.

– Aztán? – kérdezték az asszonyok.

– Jobban van, de reggelre magához szólítja az úr! – Így az idős asszony.

Másnap reggel a szokásos közös tűznél beszélgettek a vének, míg a javasasszony szótlanul bámulta a hamvadó parazsat. Egy csapat seregély csaknem a földet súrolva repült a kunyhók közt, majd hirtelen a zsenge szederfára telepedett. A szederfa majdnem a földig hajolt a teher alatt. A tűznél ülők még fel sem ocsúdtak a látványtól, amikor a seregélycsapat elsurrant a tűz felett. A szokatlan csendet a javasasszony törte meg: – Meghalt a bíró!

Mintha a tűz erős sistergése is alábbhagyott volna, amikor egy fényes fejsze villant, s a fácska a még harmatos zöld fűre dőlt.

 

 
PONTOS IDŐ
 
SZELLEMI ÉLET
 
MŰHELYMUNKA
 
OKTATÁS - TANODA

Célja

 
GALÉRIA
 
ONLINE KAPCSOLAT
 
KAPCSOLATOK
 

A HONLAP LÁTOGATÓI
Indulás: 2007-05-05
 

 

TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR-2010-0061

Ezerarcú világ

- szabadidős programok óvodásoknak, általános iskolásoknak -

 


**A legújabb magyarországi mémes oldal. Ismerd meg most!Oszd, lájkold!** Nevess, szórakozz, kattints ide! Ne unatkozz!*    *****    Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok